A blog saját történet és kitaláció! Előfordulhatnak trágár kifejezések és 18+ -as jelenetek! Csak saját felelősségre.

2013. november 10., vasárnap

27.rész

 Bocsássatok meg.! újra fel kellett tennem, mert nem illesztettem be képet. sok komit és pipát kérek. Puszi: Szter xx.

27.rész

Ősz van. Pontosabbak november eleje. Még két hónap van hátra srácok hazaérkezéséig. Szeretem ezt az évszakot. Nekem most kicsit fájdalmasnak tűnik, de nem zavar. Imádok egyedül sétálni a színes falevelek között és szeretek csak leülni egy padra és hallgatni, ahogy az emberek talpa alatt fájdalmasan recsegnek a falevelek ezzel jelezve azt, hogy számukra ez volt a végszó. Tudom, kicsit morbidnak tűnik, de ez benne a jó. Nagyon szeretek egy kissé szeles délután császkálni az utcákon és csak gondolkodni. Rajtam. Az életemen és ezen a nagy felforduláson, ami velem történt. Számomra hihetetlen. Már csak két hónap van hátra. És hazajön itt lesz velem. Érezhetem, tapinthatom, az enyém lehet. Végre. Ez alatt a két hónap alatt sok minden történt. Perrie-vel sokkal, de sokkal szorosabb lett a kapcsolatom. Mindent megosztok vele és ő is velem. Ha nyomja valami a lelkem neki kiönthetem, mert tudom ,hogy nem mondja el senkinek és meghallgat, esetleg tanácsot ad. Paige-vel felvettem a kapcsolatot és összejártunk beszélgetni egy kávé vagy egy süti mellett. Ő is a barátnőm lett. Most nincs itthon Londonban, mert el kellett utazni Amerikába valami miatt. Azt nem mondta, hogy mi miatt. Tuti valami munka ügy. Nem is izgat. Dolga volt és kész. Az üzletem egyre „sikeresebb” és ennek nagyon örülök. Helyre állt az életem. Anyukámmal is egyre többször beszélek. Most itthon ülünk. és egy filmet bámulunk. Egy érzelmes romantikus film. Itt ülünk és azon röhögünk, ahogy kisírtuk már a szemünket is. Vagy két kiló pattogatott kukoricát magamba tömtem és még mindig tudnám enni, de mivel elfogyott ez az opció lehetetlen. Úgy érzem sokat változtam ezalatt, az idő alatt. Komolyabb lettem. Ne arra gondoljatok, hogy egy hülye könyvmoly lettem és ülök a sarokban és egyik könyv után olvasom a másikat. Ez nem én lennék. Harry is valamilyen szinten komolyodott. Vele erősebb lett a kapcsolatom, jobban szeretem, mint valaha. Minden nap beszélünk vagy minden másnap. Gondolkodásomból egy párna zökkent ki. Perrie az arcomba vágott egy fehér párnát.
-         Ez most mire volt jó? – kérdeztem zaklatottan.
-         Ne lázadj! Csak nem figyeltél rám, pedig már vagy fél perce próbállak megszólítani. Sikertelenül. – felállt és a konyhába igyekezett.
-         Értem. Miért mit szeretnél? – felálltam és én is követtem, mert a konyhába tartottam utána.
-         Mutatni szeretnék valamit.
-         Mit? – támaszkodtam neki a pultnak közben pedig egy csokit majszoltam.
-         Egy videót. Instagramm-on találtam. Haláli. – mosolygott.
-         Szóval röhögni fogok? –ráncoltam össze a szemöldököm.
-         Ha én röhögtem, valószínű te is fogsz. Gyere. Nem hozom le a gépem. Megnézzük a szobámban. Bólogattam egyet és követtem az emeletre a barátnőmet.
-         Csüccs le. – paskoltam meg maga mellett a helyet az ágyán.
-         Már is. Na, hadd lássam. – csaptam össze a kezeimet ez egy kis zajt keltve a csendes szobában.
-         Itt is van. – mutatott a videóra, de mielőtt elindíthatta volna megállítottam.
-         Görgess feljebb. – teljesítette a kérésem és egy igen fura képpel találtam szembe magam./kép/.
-         Ez ugye nem az, amire gondolok? – nézett ám összeszűkített szemekkel.
-         De. ha ugyanarra gondolunk. Ez Harry és Paige. Szóval ezért ment Amerikába. Megint megtette Perrie. Ez a gyerek hihetetlen. – nevettem fel kínosan.
-         De mire fel? Nem értem. – tette le maga mellé a gépet és a képet is bezárta, gondolom azért, hogy ne kelljen látnom. A könnyek összegyűltek a szememben és egyre jobban ki akartak jönni. Újabb csalódás. Köszön Harry, tényleg. Már csípték a sós cseppek a szemem ezért inkább kiengedtem reménykedve abban, hogy jobb lesz. Perrie közelebb jött és simogatni kezdte a hátam. Szépen lassan megnyugodtam. Eszembe jutott egy számomra remek ötlet. Barátnőm felé fordultam és megtöröltem az arcom.
-         Van egy szerintem zseniális ötletem. – húztam pimasz mosolyra a szám.
-         Mi az? – nézett rám izgatottan Perrie.
-         Úgy teszek, mintha nem tudnék semmiről. Aztán mikor hazajön szépen megmondom neki, hogy elegem volt belőle, mert ezt velem nem teheti. Faszom tele van már azzal, hogy két esély után sem tudott megbecsülni. Elegem van. Hihetetlen, amit művel. Azt kell mondanom, hogy végeztem vele. Tudom, hogy ez egy elég nagy kitolás lesz ez tőlem, de úgy érzem, megérdemli. Nagyon szeretem Harryt, de ez nagyon sok fájdalmat okozott megint. Rossz, hogy ezt kell vele tennem, de én sem vagyok könyörületes.
-         Ez egy remek ötlet. Elhiszem Bébi. Nem értem miért csinálja folyton ezt. Amúgy miért vállal akkor komoly kapcsolatot, ha úgysem bírja ki. Pasik. Soha nem fogom megérteni őket.
-         Én sem azt elhiheted. Szörnyen fáj. És remélem.  miután hazajön, majd tanul belőle.

*Harry szemszöge.

Ezalatt a két hónap alatt velem is sok minden történt. Felvettem a kapcsolatot Paige-val. Az elején úgy gondoltam, hogy remek ismerősök lehetünk, de bevallom mocskosul elcsavarta a fejem. Szokásomhoz híven ismét csapdába estem és nem igazán kellett unszolni az ellen, hogy ne tegyem meg. Faszfej vagy Harry. Egy orbitálisan nagy seggfej vagy. Paige titokban szokott feljárkálni hozzám és egy éjszaka eltöltése után el is megy. Többre nem vagyok képes. Kielégítem a szexuális vágyaimat. Amit persze ő is élvez. Paige asszisztensként jött a Modest-hez. Egyszerűen hihetetlen vagyok. El nem tudom hinni, hogy egyfolytában átvertem Darcyt. Nagyon szeretem, de úgy érzem, nem vagyok tisztában azzal, hogy mi az a kapcsolat. Szörnyen bánom ezeket. Undortó egy dolog és nem értem, hogy fordulhatott meg ez a fejemben. Remélem Darcy nem látja meg a képet. Bzom benne, hogy nem. Ha nem látja meg akkor el sem mondom neki. De lelkiismeret furdalással kell majd vele lennem. Az nem igazán tenne, jót nekünk. Majd meglátom mi lesz. Most éppen egy újabb megbeszélésen ülök és unatkozok. Paige állandóan a tekintetemet fürkészi. Néha-néha rápillantok, de csak feltűnés nélkül. A fehér ingben, amit viselt szépen kirajzolódott a dekol…… Harry már megint mit művelsz. Úristen komoly bajaim vannak. Nem tehetem ez Darcy-val. Édes istenem. Undormány vagy Styles. Fogadd el. Végig ültük a beszélgetést és kaptam egy SMS-t.
Este van valami programod? Nekem nincs.;) Amúgy láttad, azt a képet? Remélem Darcy nem látja meg, mert akkor bukta van. Puszillak P.xx
Gyorsan bepötyögtem az üzenetet és visszatettem a telefont a zsebembe.
Nincs programom. De, kérlek, ma ne gyere. Gondolkoznom kell. H.xx
Nem írt vissza. Nem nagyon izgatott. Feldúltan mentem vissza a hotelszobámba. Annyira rosszul érzem magam. Fel kell hívnom Darcy-t. kikerestem a számot és remegő kézzel rányomtam a zöld kis gombra.
-         Szia Harry. – szólt bele. Eljött az igazság pillanata.
-         Szia. Beszélnünk kell. – fújtam ki a levegőt.
-         Miről? – éreztem, hogy kezd feszülté válni.
-         Nos. Súlyos hibát követtem el ismét. Én és Paige… Paige a Modest-hez jött dolgozni és megtörtént. Megértem, ha ezek után látni sem akarsz.
-         Nem is akarlak Harry. Láttam a képet. Fenomenálisak vagytok. Gratulálok. Legyetek együtt sokáig.
-         Nem vagyunk együtt csak.
-         Csak? Megdugtad aztán mondtad neki, hogy oké mehetsz? Hogy megy ez nálad Harry? Két esélyt adtam neked. Felfogtad? Kettőt. Harmadik nem lesz. Azt kívánom, hogy annyi rosszat kapj az élettől, mint amennyi fájdalmat okoztál nekem. Nem vagy tisztában azzal, hogy mi az a komolya kapcsolat. elegem van belőled. Gyűlöllek. Nem akarlak látni. A cuccaiddal majd valami lesz. Üzenem Paige-nak, hogy nem lenne érdemes veled maradnia, mert egy szemét féreg vagy. Látni sem akarlak. Végeztünk. Szerbusz. – lecsapta a telefont. Értetlenül néztem magam elé és gondolkoztam. Hogy fordulhatott meg a fejemben az, hogy megint bepróbálkozok. Nem érdemlem meg. Mindig olyan jó volt hozzám. Erre én átbasztam háromszor. Undorodom saját magamtól. Hanyatt dőltem az ágyamon és hipergyors sebességgel kezdtek el folyni a sós cseppek a szememből. Soha nem sírtam még így senki után. De az én hibám volt ez az egész. Megérdemlem, hogy szenvedjek, de ő nem. Milyen ember vagy Harry? Hogy lehetsz ilyen? Ezer és ezer ilyesmi kérdés kavargott a fejemben. Elpihentem aludni mivel volt még két órám a koncertig.

*Darcy szemszöge*

Mikor Harry felhívott nagyon ledöbbentem. Elmondta, hogy mit tett. Harmadjára is. Megmondtam neki, hogy jobb, ha mi külön válunk. Nagyon fáj, de meg kellett tennem. Semmi értelmét nem látom már ennek. De ha hazajönnek, akkor is beszélnem kell vele. Mert azt nem kérdeztem, hogy mégis, hogy gondolta ezt? Hihetetlen egy ember. A szobámban ülök és rázkódok a sírástól. Perrie próbál nyugtatni, de nem nagyon segít. Tudom, hogy én szakítottam vele, de ez akkor is fájdalmas. Annyira utálom ezt az érzést. Egyik nap még szeret a másik nap meg már vége van, mert szemét volt és átbaszott.
-         Tudod mi benne a legrosszabb? – hajtottam fel a fejem a térdeimről.
-         Micsoda?
-         Hogy még mindig ugyan úgy szeretem akármilyen patkány is volt velem.
-         Elhiszem. Az ilyen nagyon nehéz. Feküdj le egy kicsit aludni. Hidd el jobb lesz.
-         Jó ötlet. – barátnőm magamra hagyott én pedig bebújtam a biztonságot nyújtó takaró alá és ott folytattam tovább önmarcangolásom. Fáradtan hunytam le a szemeimet és aludni kényszerültem.


*Perrie szemszöge*

Hagytam egy kicsit magára Darcyt. Pihenjen, mert ez sok neki. Most halt meg a nővére erre meg ez az ízetlen megcsalja. Annyira sajnálom. Visszamentem a szobámba felkaptam a telefonom és tárcsáztam Zayn számát.
-         Szia Perrie! Mi a helyzet? – vette fel a telefont és szólt bele édesen csengő hangján.
-         Szia! Semmi különös. Hallottad mi történt?
-         Nem, miért?
-         Harry megint megcsalta Darcy-t. aztán bűnbánóan felhívta, de Darcy megmondta neki, hogy elege van és nem bírja tovább. Amúgy láttunk egy képet amin Harry azzal az új csajjal van. Instrgrammon akartam mutatni neki egy videót mire megláttuk a képet. Darcy kitervelte, hogy úgy csinál mintha nem tudna semmiről. Aztán mikor hazajöttök, kipakolja a szűrét. Mivel Harry felhívta ezért nem sikerült a terv.
-         Mi a szar. Harry egy patkány. Beszélnem kell vele azt hiszem. Hogy tehette ezt? Szegény Darcy most vesztette el a nővérét erre ez még jobban odatesz neki. Gratulálni tudok neki ehhez. Idióta.
-         Én is így reagáltam.
-         Mit csinál most Darcy?
-         Alszik. Mondtam neki, hogy feküdjön le, mert ez így nem lesz jó. Hamarosan rápillantok majd. Remélem nem tervelt ki semmi butaságot. – fújtam ki a levegőt.
-         Nagyon aggódom szegény miatt. El kell beszélgetnem Harry fejével. Mostanában nem tudja miket csinál. Felháborító. De mennem kel Szívem, mert indulunk próbára. Vigyázz magadra, majd telefonálj mi a helyzet Darcy-val. Szia.
-         Rendben. Te is. Szia. – kinyomtam a telefont és bekapcsoltam a tévét. Nagyban nézem a tévét mikor egy hatalmas puffanást hallottam.

*Darcy szemszöge*

Vörös és feldagadt szemekkel keltem fel. Halkan kimásztam az ágyamból, hogy még egy hangját se adjam ki annak, hogy felébredtem. Perrie nem tudhatja meg mire készülök. Lassan és halkan belépdeltem a fürdőbe. A tükör elé láttam és a saját fejemen cinikus vigyorgásba kezdtem. Úgy néztem ki mint egy hajléktalan. A hajam csupa kóc, a szemeim fel vannak dagadva. Ocsmányan néztem ki. Leguggoltam és kinyitottam a szekrényt, amiben a tisztítószerek voltak. Megkerestem a fehérítőt és kivettem a szekrényből. Letettem a pultra és sóhajtottam egyet. Megtegyem vagy sem? A kisördög és az angyalka kiültek a vállamra. Az angyalka azt súgta, hogy ne tegyem meg. A kisördög persze, hogy az ellentétét. Sokáig kellett unszolni mire döntést hoztam. Letekertem a vegyszer kupakját és beleszagoltam. Már az illata is borzasztó, de én ebből inni fogok. Fintorogva a számhoz emeltem a flakont és belekortyoltam egy nagyot, majd egymás után többet. A látásom halványulni kezdett és lábaim elbénultak. Hatalmas puffanás és elsötétült minden.

*Perrie szemszöge*

Hatalmas puffanást hallottam. Egyenesen a fürdőszobából. Besiettem és Darcy eszméletlenül a földön hevert. A mosdókagyló mellet kibontott fehérítő. Megitta. Visszaszaladtam a szobámba és sürgősen tárcsázni kezdtem a mentőket.
-         Jó napot! Perrie Edwards vagyok. Segítsenek, kérem. – szóltam bele idegesen.
-          Mi történt?
-         A barátnőmet eszméletlenül találtam a fürdőben. Fehérítőt ivott.
-         Hol lakik?
-         Greenwich Road 35/c.
-         Köszönöm. Míg kiérnek a kollégáink próbálja élesztgetni. Sietnek.
-         Köszönöm. – kinyomtam a telefon és visszasiettem. Rázogatni kezdtem, az arcát pofoztam, de semmi. Hangos ajtónyitódást hallottam. A mentősök. Kiabáltam neki, hogy itt vagyok fent. Megtaláltak és Darcyt élesztegetni kezdték. Semmi nem történt. Kezébe kapta egy pasas és lefelé sietett vele a lépcsőn. A másik odajött és kérdezgetni kezdett.
-         Mi történt pontosan? Kérem, higgadjon le és kezdjen el mesélni.
-         Oké. Hát, néztem a tévét a szobámban mikor egy nagy puffanást hallottam. Gyorsan beszaladtam a fürdőbe és eszméletlenül találtam. Valószínűleg fehérítőt ivott, mivel kibontottan találtam a mosdó mellett. – meséltem el feszengve.
-         Értem. Bejön vele a kórházba?
-         Igen.
-         Akkor szedje össze az iratait és jöjjön. – követtem az utasításait és Darcy pénztárcája után kutattam. Megtaláltam minden szükséges iratot, összeszedtem magam, felöltöztem és a mentőautóba siettem. Pont odaértem. Eszméletlen sebességgel száguldottunk végig London útjain. A kocsi szirénái sikítottak.

*1 órával később*

Idegesen ülök a folyosón. A lábam dobog, és nem bírok várni. Mi lesz már? Mikor jön már ki a doki? Már vagy egy éve bent van. Mi lehet vele? Előkerestem a telefonom és felhívtam Zayn-t.
-         Szia! Na, mi a helyzet? – szólt bele.
-         Baj van Zayn. Hatalmas baj. –remegett meg a hangom.
-         Mi történt?
-         Darcy fehérítőt ivott. Eszméletlenül találtam rá a fürdőben. Itt ülök a kórházban Zayn. Annyira félek.
-         Jézusom. Amint megtudsz, valamit írj. Vagy hívj. De nem biztos, hogy felveszem. Harry miatt csinálta mi?
-         Gondolom. Annyira ideges vagyok.
-         Tudom Szívem. Kicsit higgadj le. Igyál meg egy kávét vagy valami. Eleanort hívd fel, hogy jöjjön majd érted.
-         Oké. – fújtattam idegesen.
-         Most már tényleg beszélnem kell Harry-vel. Megyek is. Vigyázz magadra és nyugodj meg! Szeretlek. Szia.
-         Szia. – letettem a telefont és vártam tovább.

*Zayn szemszöge*

Letettem a telefont és idegesen Harryt kerestem. Idegesen szeltem át a csarnok folyosóit. Berontottam az öltözőjébe ahol ő éppen Paige-val akciózott.
-         Ilyen hamar túl is léptél? Harry, Darcy kórházba került miattad! – ordítottam. Mindketten megugrottak és Harry szemei 5 centisre kerekedtek.
-         Jól hallottad! De látom hamar túlléptél rajtam. Majdnem meghalt miattad te patkány. Hogy tehetted ezt vele? undorító vagy. – megfordultam és hangosan becsaptam magam mögött az ajtót. Néhány perc múlva loholva futott utánam és kiabálta a nevem. Nem érdekelt. Nem beszélek vele. elém ért és megállított.
-         Mi történt Zayn? – tette kezeit a térdére és úgy támaszkodott. Tekintetét rám emelte.

-         Fehérítőt ivott. Perrie eszméletlenül találta a fürdőben. Most a kórházban várja a fejleményeket. Mind te miattad tette. Gratulálok. – elmentem mellette és erősen a vállába ütköztem. 

3 megjegyzés: